Egyetemes történelem

Az ókori Kelet

Egyiptomi piramisok: az előtérben lépcsőzetes kőtömbök, a háttérben a sima oldalú piramis felhős égen

Az ókori Kelet

- Az első államok az i. e. 4. és 3. évezredben a nagy folyók völgyében alakultak ki a Közel-Kelet („termékeny félhold” térsége), India és Kína területén.

- Jellemzőik:

  • elterjedt az öntözéses földművelés és az állattartás,
  • hatalmi központok emelkedtek ki,
  • kialakult az írás,
  • létrejött az állam , amely biztosította az:
    • irányítást,
    • az elosztást (csere),
    • és a védelmet.

- Az ókori keleti állam működése:

  • az államot az uralkodó irányította,
  • az arisztokrácia (papok, hivatalnokok, katonai vezetők) az uralkodó hatalmát védték és segítették irányítást,
  • a közrendű szabadok (parasztok, kézművesek stb.), végezték a termelést,
  • a társadalom alján álló rabszolgák elveszítették szabadságukat.

- Az ókori keleti társadalmak felépítése:

Uralkodó

FŐPAPOK-HIVATALNOKOK

K A T O N Á K

K É Z M Ű V E S E K - F Ö L D M Ű V E S EK

R A B S Z O L G Á K

Jelentős földművelő civilizációk:

Térkép: Babilónia Hammurapi idején, a Tigris és az Eufrátesz folyóval, Mari, Assur, Babilon, Ur és Uruk városával
Babilónia Hammurapi idején (térkép) · MapMaster, CC BY-SA 4.0

- Egyiptom ("a Nílus ajándéka"):

- Földrajzi jellemzői:

  • Afrikában a Nílus folyó mentén alakult ki.
  • A rendszeres áradások termékennyé tették a földeket, ami lehetővé tette az öntözéses földművelést.
  • Természeti határai (sivatagok, tenger) miatt területe könnyen védhető.

- Története:

  • a Nílus völgyében két állam alakult ki: Alsó,- és Felső-Egyiptom,
  • Aha-Ménész fáraó egyesítette i. e. 2950 körül (Archaikus kor),
  • az Óbirodalom korában a fáraók korlátlan hatalommal rendelkeztek (templom, palota és piramisépítkezések),
  • a Középbirodalom korában megnőtt az Ámon papság befolyása,
  • az Újbirodalom fáraói hódításokat folytattak, ami jelentős gazdasági fellendüléssel járt,
  • az 1. évezredben külső, pl. asszír majd perzsa hódítások hatására az állam összeomlott.

- Az egyiptomi állam és társadalom:

  • A fáraót isteni eredetű uralkodónak tartották, aki korlátlan hatalommal rendelkezett (vallási, katonai, politikai vezető egy személyben).
  • A központi irányítást írnokok, hivatalnokréteg, papság, és a katonaság végezték.
  • A termelés nagy része állami tulajdon: templomgazdaság és uralkodói birtokok.
  • Társadalmát piramisszerű felépítés jellemezte:

- Az egyiptomi kultúra:

  • Hieroglifikus írás – képírás → csak a papi és hivatalnoki réteg használta.
  • Írás anyaga: papirusz.
  • Tudomány:
    • matematika (törtek, területmérés),
    • csillagászat (naptár),
    • orvostudomány (sebészet, gyógyítás, mumifikálás).
  • Irodalom: bölcsességirodalom, himnuszok, halotti szövegek.
Egyiptomi templomfal domborműve: merev, idealizált alakok és hieroglifák a kőfelületen
Egyiptomi templomfal domborműve (Dendera) · Vyacheslav Argenberg, CC BY 4.0
  • Monumentális építmények:
    • piramisok (Kheopsz, Kefrén, Mükerinosz),
    • templomok (Luxor, Karnak),
    • szfinx.
  • Művészetének jellemzői:
    • oldalnézet → szigorú szabályrendszer,
    • arany használata,
    • idealizált ábrázolás.
ANCIENT EGYPT 3DYouTube

- Mezopotámia (folyóköz):

  • a Tigris és Eufrátesz folyók völgye,
  • élelemben bővelkedik, de ásványkincsekben szegény, ezért élénk kereskedelem alakult ki,
  • a termelést és az elosztást a templomgazdaság irányítja, melynek a toronytemplom (zikkurat) a központja.

- Története:

  • a Sumer városállamok Mezopotámia déli részén alakultak ki az i. e. 4. évezredben,
  • jelentős találmányok: eke, kerék, iskola,
  • a városállamok rivalizáltak egymással, ezért könnyen hódították meg őket.
  • az akkádok I. Sarrukin vezetésével egyesítették dél- és közép-Mezopotámiát a 3. évezredben,
  • az Óbabiloni Birodalom Hammurapi uralma alatt az i. e. 18. században központosított államot hozott létre (törvénynyűjtemény).
Hammurapi törvénystéléje: fekete bazaltoszlop, felső részén dombormű a királlyal és a napistennel, alatta ékírásos törvényszöveg
Hammurapi törvénystéléje (Louvre) · Rama, CC BY-SA 3.0

- A mezopotámiai kultúra:

  • Írás: ékírás, agyagtáblák.
  • Tudomány: csillagászat, matematika (60-as számrendszer), naptár.
  • Vallás: sokistenhit, templomgazdaság.
  • Jogrendszer: Hammurapi törvényei.
  • Művészet: domborművek, paloták, mitológiai motívumok.

- India:

- Földrajzi keretek:

  • Indiai-félsziget,
  • Indus és Gangesz folyók,
  • termékeny völgyek, monszun klíma.

-Története:

- Kulturája:

  • védikus irodalom
  • matematika: tízes számrendszer előzményei
  • orvostudomány, csillagászat
  • művészet: sztúpák, elefántszobrok, oszlopfők (Asóka-oszlopok)

- Kína:

-Története:

  • a 4. évezredben földművelő civilizáció alakult ki a Sárga-, majd a Kék-folyó völgyében,
  • az első állam a 2. évezredben jött létre a Sang- dinasztia uralma alatt,
  • Kínát az i. e. 3. században uralkodó Cin-si Huang-ti (első császár) egyesítette: technikai találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír, könyvnyomtatás, puskapor, stb;(De az i. u. 3. századtól Kína befelé fordult, ezért elzárta magát a világtól - Nagy Fal),
    • szigorú törvények,
    • hatalmas méretű építkezések: Nagy Fal, Nagy Csatorna,
    • egységes mértékrendszer,
    • utak, posta stb.
  • vallás:
    • univerzizmus: harmónia az ég, a föld és az ember között (jin-jang),
    • konfucianizmus: Kung Fu-ce – rend és hagyománytisztelet,
    • taoizmus: Lao-ce – összhangba kerülni a természettel.
A hsziani terrakotta-hadsereg: a Qin-kori agyagkatonák a régészeti gödörben, sorokban állva
A terrakotta-hadsereg (Hszian, Kína) · Ideophagous, CC BY-SA 4.0

Terracotta Army, Xian, China [Amazing Places 4K]

Hódító népek:

- Asszíria:

  • az Asszír nép Észak Mezopotámiában élt (Assur, Ninive),
  • túlnépesedés és élelemhiány miatt hódításra kényszerültek és egyesítették a Közel-Kelet nagy részét,
  • a meghódított népekkel rosszul bántak, ezért fellázadtak ellenük.

- Újbabiloni Birodalom:

  • az i. e. 7-6. században egyesítették Mezopotámiát,
  • központja Babilon volt (a Bibliai szerint ekkor épült "Bábel tornya" ).

- Médek:

  • a Zagrosz-hegységben éltek,
  • Asszíria legyőzése után építették ki birodalmukat Közép-Ázsiában.

- Perzsa Birodalom:

  • Kürosz alapította az i. e. 6. sz. közepén a médek és babiloniak legyőzésével,
  • I. Dareiosz Indiától Európáig terjesztette ki hatalmát,
  • a meghódított népekkel jól bántak,
  • a perzsa állam:
  • vallási dualizmus jellemezte: Zarathusztra vallása (a jó és a rossz küzdelme).

Közvetítő népek:

- Hettiták ("a vas népe"):

  • Kis-Ázsiában éltek (indoeurópai nyelv),
  • elkezdték feldolgozni a vasat az 1. évezredben,
  • hódításokat indítottak délfelé (Egyiptom), de belső harcok miatt összeomlott a birodalmuk.

- Föníciaiak:

  • a Libanon-hegység és a Földközi-tenger közötti városokban éltek Pl.: Türosz, Büblosz, Szidón,
  • egymással versengtek a tengeri kereskedelemben, ezért nem jött létre egység,
  • a partok mentén telepeket hoztak létre, Pl.: Karthágó (Türosz alapította i. e. 814-ben),
  • fő termékeik: cédrusfa, tölgyfa, bíborkelme és festék, üveg, fémáruk),
  • kialakították a 22 jelből álló mássalhangzóírást (az első hangjelölő írás).

- Palesztina - a zsidó nép:

  • a Holt-tenger és a Jordán-folyó térsége,
  • őslakóival a kánaáni népekkel keveredtek össze a keletről (a hagyomán szerint Ábrahám vezetésével) és délről (Mózes vezetésével) bevándorló héber törzsek az i. e. 13. században,
  • az 1. évezred elején alakult ki az állam Saul király vezetésével,
  • Dávid és fia Salamon erős királyságot szerveztek és hódításokat folytattak.
  • De: hatalmi harcok miatt kettészakadt az állam (Izrael és Judea), ezért lakóit a hódító népek leigázták és kitelepítették,
  • a viszontagságok (Pl.: babiloni fogság) hatására kialakult az egyistenhit,
  • a zsidó nép történetét beszéli el az Ószövetség (Biblia).

Tartalomjegyzék

Megjelenés

Betűméret
Betűméret: 100%
Téma

Ez az oldal

Kivetítés