Az őskor

A világ keletkezése:

- Az emberiség legősibb kérdése.

Válaszok:

• mitológiai,
• vallásos,
• filozófiai,
• tudományos tények (ősrobbanás elmélete, evolúció).

Az emberré válás:

- Az ember az állatvilágból alakult ki biológiai fejlődés útján. Kialakulásához hozzájárult még:

• a gondolkodás,
• az eszközhasználat és készítés,
• a beszéd,
• a tűz használata.

- Az ember kialakulása:

• hosszú fejlődés eredménye:

főemlősök – emberszabásúak – előember – ősember – mai ember

De:

• kevés a tárgyi lelet,
• nincs egyértelmű válasz.

- Az emberiség egyik „bölcsője” Afrika keleti része lehetett, ahonnét szétvándoroltak, ezért emberi alfajok, ún. rasszok alakultak ki:

• europid,
• mongoloid,
• negrid,
• ausztraloid.

Az őskor szakaszai:

(Őskor = az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak)

- Paleolitikum: őskőkorszak – pattintott kőkor (kb. i. e. 3 millió év - i. e. 12.000 év):

• hordaközösségekben éltek,
• kialakult a nemek közti munkamegosztás:
  • nők – gyűjtögetés (biztosabb megélhetés + szülés, ezért matriarchátus alakult ki),
  • férfiak – vadászat, halászat,
• eszközkészítés és használat (kő, csont, fa),
• tűz használata.

- Mezolitikum: átmeneti kőkorszak (i.e. 12.000 - i. e. 10.000):

• Megindult az élelemtermelés:
  • állattenyésztés - háziasítás (domesztikáció) útján,
  • földművelés,
  • helyszíne: „termékeny félhold” = Közel-Kelet.

- Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (i. e. 10.000 - i. e. 3.000):

• Az élelemtermelés megindulása lehetővé tette a letelepedést (falvak és városok megjelenése)
• Precízebb eszközök készültek csiszolás, fúrás, faragás, őrlés segítségével.

• Megjelentek az első mesterségek:
  • fonás, szövés,
  • fazekasság.
• Technikai újítások terjedtek el, pl.:
  • fazekaskorong,
  • agyagedények,
  • szövőszék,
  • eke,
  • vitorla,
  • kerék,
  • tégla,
  • felfedezték a fémeket:
    • rézkor (i. e. 4.000 - i. e. 3.000)
    • bronzkor (i. e. 3.000 - i. e. 2.000)
    • vaskor (i.e. 2.000 - i. e. 1.000).

Catalhöyük, erste Großsiedlung der Menschheit (CC by 4.0) – Wikipédia

• A változások következményei:
  • a felesleg kialakulása lehetővé tette a cserekereskedelmet,
  • népességrobbanás (demográfiai robbanás) ment végbe,
  • megnőtt a férfiak jelentősége (patriarchátus kialakulása),
  • megjelent a magántulajdon, ezért felbomlott az ősközösségi társadalom.

Az őskor művészete:

- A paleolitikum emberének hiedelemvilágában meghatározó szerepe volt a természetfeletti erőkbe vetet hitnek.

- A természetfeletti lényekkel a varázslók (sámánok) tartották a kapcsolatot varázslás (mágia) segítségével, hogy bő termést és sikeres vadászatot érjenek el.

Ezekhez a mágikus szertartásokhoz köthetők az őskőkori alkotások:

• barlangfestmények, karcolatok:
  • általában állatábrázolások,
  • vadászmágiához, szaporító hiedelemhez kapcsolódhattak,
  • a leghíresebb lelőhelyek: Lascaux (Franciaország), Altamira (Spanyolország).
• szobrocskák és kis domborművek:
  • elsősorban állatábrázolások,
  • „női ideálok” szobrai is előkerültek (a termékenység szimbólumai),
  • A leghíresebb lelőhely: Willendorf (Ausztria).

- Az újkőkorból ránk maradt kőépítmények a megalitok („megalit” ógörög: „nagy kő”) nagy faragatlan kőtömbökből és kövekből készültek:

• dolmen:
  • több tonnás sziklatömböket állítottak szabályos alakzatba,
  • ma sem tudjuk biztosan mi célból építették őket (templom vagy csillagvizsgáló is lehetett).

• menhir: összetett kőépítmények:
  • függőlegesen felállított köve,
  • szoros kapcsolatban voltak a temetkezésekkel,
  • szimbolikus jelek voltak.
• cromlech:
  • egyenletes távolságban felállított hatalmas kövek,
  • a kultikus cselekedetek szolgálatában állt,
  • a legismertebb építmény az angliai Stonehenge.