- Az ókori görög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetvilágában, és Kis-Ázsia nyugati partvidékén alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi, - a Márvány, - és a Fekete-tenger partvidékeit is.
A görög táj földrajzi jellemzői:
- mediterrán éghajlat:
- gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,
- juh, kecske,
- tagolt partvidék:
- kikötőkben gazdag,
- fejlett hajózás és kereskedelem,
- felszíne hegyvidéki jellegű:
- ásványkincsekben gazdag,
- folyókban szegény.
Első civilizációk:
- Krétai civilizáció:
Knoss palace reconstruction preview
- Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre
- városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz, Mallia)
- az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányította a :
- termelést
- elosztást
- cserét
- lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek
- természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai miatt az i. e. 2. évezred közepén összeomlott.
- Mükénéi civilizáció:
- a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre
- állandó harcot vívtak egymással a földekért
- hatalmas erődöket építettek, pl. Mükéné, Argosz
- az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász)
- az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és központjaik elpusztultak.
A poliszok kialakulása:
- Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.
- Létrejött a polisz, a városközpontú állam.
- A királyságot felváltotta a köztársaság:
- az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),
- a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.
A görög gyarmatosítás:
- Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok mentén.
- Okai:
- túlnépesedés
- kevés termőföld
- politikai ellentétek
- kereskedelmi haszon.
- Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:
- anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru
- gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.
- A gyarmatvárosokon keresztül kapcsolatot tartottak a barbár (nem görög) népekkel.
- Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.
A spártai állam:
- Spártát a vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén (Lakedaimon-Lakónia).
- A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (pl. Messzénia).
- Társadalma:
- spártai polgárok
- perioikoszok – körüllakók, a Spárta körül élő népek, kézművesek
- helóták, Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket művelték
- A spártai állam működése:
- 2 király: fővezéri és katonai feladatok
- vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények előkészítése
- felügyelők (ephoroszok): vétójog
- népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi, közfelkiáltással dönt a törvényekről és tisztviselőkről.
- A Spártai nevelés:
- a gyermekeket 7 éves kortól az állam nevelte
- a fiúkból jó harcost
- a lányokból jó anyát neveltek.
Az athéni demokrácia kialakulása:
- Athén helyzete:
- az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,
- nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,
- kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,
- az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség),
- államforma: arisztokratikus köztársaság,
- a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom).
- A demokrácia kialakulásának folyamata:
- i. e. 621-ben Drakón (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot → „drákói szigor”
- i. e. 594-ben Szolón arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:
- eltörölte az adósrabszolgaságot,
- elengedte az adósságokat,
- a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak bele a politikába. 4 vagyoni csoport:
- 500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor),
- 300 mérősök,
- 200 mérősök,
- 200 mérő alattiak,
- kialakult a timokrácia = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket,
- i. e. 560-527 között Peiszisztratosz türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság). Intézkedései:
- az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között
- építkezéseket indított, amivel munkát teremtett
- utazó bíróságot hozott létre
- i. e. 508-ban Kleiszthenész a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:
- területi alapon – phülékre (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a démosz vezető szerepét
- elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia)
- bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.
- Athén politikai intézményei:
- Eklészia = népgyűlés:
- a legfőbb hatalom
- tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár
- minden fontos ügyben dönt
- Bulé = ötszázak tanácsa:
- tagjait területi alapon sorsolták
- törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek
- Heliaia = esküdtbíróság:
- 6000 fő, sorsolással választották
- fellebbviteli bíróság
- az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül
- Areioszpagosz = Arész domb tanácsa:
- a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése
- Sztratégosz = katonai vezető:
- nem sorsolták, hanem választották
- az állam tényleges vezetői (10 fő)
- 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható
- Athén társadalma:
- teljes jogú athéni polgárok:
- arisztokraták: nagybirtokosok
- démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok
- metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek
- rabszolgák
A görög-perzsa háborúk:
- Okai:
- a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög gyarmatvárosokat
- Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak
- Athén és szövetségesei segítették a lázadókat
- a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek
- Eseményei:
- i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek
- i. e. 490-ben az Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök legyőzték
- a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról
- A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített
- i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:
- Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget,
- a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök,
- i. e. 479-ben a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé–félszigetnél.
- i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget
- i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a küzdelmeket.
Athén fénykora és bukása:
- a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész vezetésével.
- Jelentősen nőttek a bevételek:
- adókból,
- hadisarcból,
- ezüstbányák jövedelmei,
- déloszi szövetségesek adói,
- kereskedelemből,
- a bevételekből:
- újjáépítették a várost (akropolisz, agora),
- napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a demokrácia.
- Athén bukása:
- Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget
- a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:
- i. e. 431-404 között zajlott
- kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye érvényesült
- Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.
Makedónia felemelkedése:
- II. Fülöp uralkodása:
- a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt
- a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés ment végbe:
- hadseregreform - makedón falanx
- hódítások (Trákia, Tesszália)
- aranypénz
- i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat, akikkel közösen perzsa ellenes szövetséget hozott létre.
- Nagy Sándor hódításai:
- II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és megtámadta a Perzsa Birodalmat
- katonai sikerei:
- a Granikosz—folyónál legyőzte a perzsa szatrapákat
- felszabadította a kis-ázsiai görögöket
- i. e. 333-ban győzelmet aratott Isszosznál III. Dareiosz felett
- elfoglalta a Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot
- i. e. 331-ben döntő győzelmet aratott Gaugamélánál a perzsákon
- meghódította Belső-Ázsiát és az Indus vidékét
- eredményei:
- egyesítette a görög és a keleti kultúrákat = hellénizmus (görögösítés)
- egységes mértékrendszert vezetett be
- egységes pénzt veretett
- új utakat épített
- városokat alapított és görögökkel népesítette be őket (Alexandriák).
- A hellenisztikus utódállamok:
- Nagy Sándor halála után a makedón birodalom részekre szakadt:
- Makedónia (Antigonidák)
- Egyiptom (Ptolemaidák)
- Szíria (Szeleukidák)
- Pergamon (Attalidák) tartománya.
- A görög és a keleti kultúra egyesítéséből alakult ki a hellenizmus művészete és tudománya, amely az i. e. 4-1. századbban terjedt el a volt Perzsa Birodalom területén.
A görög életmód, művészetek és tudományok
Életmód:
- Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.
- A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:
- kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,
- mozaikpadló, kerámiadíszek.
- Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús.
- Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.
Művészetek:
Építészet:
- középületek: színházak, templomok, stadionok építése, (üzleti, vallási, politikai élet keretei),
- agora: a város piaca, a polisz központja,
- a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:
- dór,
- jón,
- korinthoszi,
- jellegzetességei:
Szobrászat:
- épületek díszítése szobrokkal, frízzel,
- szobrászatban kiemelkedő alkotások születtek:
- mozgalmas,
- élethű,
- érzelmeket kifejező szobrok, főként a Kr.e. 5-6. században.
- Jelentős szobrászok:
- Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:
- politikai,
- vallási és
- kulturális célzat.
- Kezdetben az agorán adták elő a műveket, majd szabadtéri színházakat építettek.
- Az előadásokon való részvételért később napidíjat fizettek (pl. Periklész korában Athénban).
Jelentős szerzők:
- Aiszkhülosz,
- Szophoklész,
- Euripidész.
Mitológia:
- Az ókori görögök több istenben hittek (politeizmus). Az istenek és az emberek kapcsolatát beszéli el a görög mitológia:
- isteneik emberszerűek voltak,
- állandó kapcsolatot tartottak velük:
- áldozatok, szertartások (pl. Delphoi és Dodonai jósda),
- sport (pl. olympiai játékok),
- művészetek útján.
- Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:
- a természetet,
- politikát,
- művészeteket egységben vizsgálták.
- A filozófia irányzatai:
- a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre (föld, víz, tűz, levegő) vezették vissza a világ keletkezését (naiv természetfilozófia).
- a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:
- Szókratész:
- vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet.
- Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.
- Platón:
- csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik.
- ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások csak ezeknek az árnyképe.
- Arisztotelész:
- anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok,
- a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.
- Szókratész:
- Történetírás:
- önálló tudománnyá vált,
- híres görög történetírók: Hérodotosz („a történetírás atyja” - a görög-perzsa háborúk leírása) és Thuküdidész (a peloponnészoszi háború leírása).
- A szaktudományok elváltak a filozófiától és gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:
- csillagászat,
- matematika,
- fizika,
- geológia,
- orvoslás.