Egyetemes történelem

A kereszténység születése

A kereszténység születése és tanításai

A kereszténység kialakulása

- A vallási élet változása a Római Birodalomban:

  • a görög-római vallás nem követelt meg hitet
    • a lényeg a szertartásokon való részvétel volt (kapcsolat az állammal),
    • nem nyújtott vigaszt, nem ígért biztonságot, ezért
  • egyre többen fordultak a keleti kultuszok felé:

- Palesztina Jézus korában:

  • a zsidók (egyistenhívő nép) a Megváltót (Messiás) várták
    • a hagyomány őrzői a farizeusok (zsidó írástudók),
    • az esszénusok = újszövetség közössége (Kumrán-hegység)
      • őskeresztény gyülekezet,
      • a Megváltó eljövetelét és a bűnbánatot hirdették.
Qumráni tekercstöredék héber szöveggel: a Holt-tengeri tekercsek egyike, a kumráni közösség irataiból
Qumráni tekercs (Holt-tengeri tekercsek) · Israel Museum, Public domain

- Jézus Krisztus:

  • elnevezései: Názáreti, Jézus = Józsua, Megváltó = Messiás (héber) felszabadító, Krisztus = Krisztosz (görög)
  • életét és tanításait az evangélium = örömhír — Újszövetség (Máté, Márk, Lukács, János) beszéli el
  • élete utolsó 3 évében tanított: új alapokra helyezte a zsidó hitet (Isten egyetemes, nem csak a zsidó nép istene), ezért halálra ítélték.
    • tanítványaival, az apostolokkal járta Júdea városait
    • hirdette a végítéletet, a megbocsátást, az üdvösség reményét,
    • csak az Istenbe vetett hit és egymás szeretete számít,
    • ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot.

A keresztény egyház kialakulása

- Jézus tanításai a széles tömegekre hatottak a Római Birodalomban:

  • Szent Pál (Saulus) tanítása (Jézus a halálával minden ember bűneit megváltotta) minden népet megszólított:
    • mindenki egyenlőnek számított, (rabszolgák is),
    • minden keresztény vagyonának és jövedelmének egy részét a közös kasszába adta,
    • összejöveteleiket vasárnap tartották,
    • a szertartást pap vagy püspök vezette,
  • kialakult a keresztény egyház:
    • megjelentek a keresztény dogmák:
    • kialakult a korai egyházszervezet és az állandó szertartásrend (ünnepek, áldozás, keresztelés, úrvacsora),
      • a közösség irányítói a felügyelők = püspökök (episzkoposz),
      • az idősebbek - presbiterek,
      • a püspökök segítői a diakónusok (szolgák).
A római Priscilla-katakomba falképének 19. századi másolata: ülő nő és álló férfi, a korai keresztény ábrázolások egyike
Falkép a római Priscilla-katakombából (másolat) · ismeretlen festő; másolat: H. F. Jos Liell, Public domain

A kereszténység győzelme

- A keresztény hitet az 1-3. század császárai üldözték, de terjedését nem tudták megakadályozni, ezért a 4. század elejétől folyamatos engedményeket tettek:

  • 313-ban Constantinus rendelete (milánói ediktum) engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását,
  • 325-ben a niceai zsinaton döntést hozott Jézus „egylényegűségéről” (Szentháromság tana),
  • 391-ben Theodosius császár egyedüli vallássá nyilvánította.
Konstantin-diadalív Rómában: oszlopok, szobrok és a feliratos attika, i. u. 315 körül emelve
Konstantin-diadalív Rómában · Livioandronico2013, CC BY-SA 4.0

A keresztény egyházszervezet

- A 4. században megszilárdult a keresztény egyház szervezete:

  • a közösségeket plébánosok és diakónusok irányították,
  • az egyházkerületeket püspökök vezették,
  • a tartományi központok püspökei a metropoliták voltak,
  • az 5 patriarchátus élén az egymással egyenlő pátriárkák álltak (Róma, Konstantinápoly, Antiochia, Jeruzsálem, Alexandria).

Tartalomjegyzék

Megjelenés

Betűméret
Betűméret: 100%
Téma

Ez az oldal

Kivetítés