Magyarország története az érett középkorban

1. Az Anjou-kor

Hatalmi harcok az Árpád-ház kihalása után:

- 1301-ben kihalt az Árpád-ház III. András halálával, ezért 1301-1308 között interregnum (uralkodó nélküli állapot) állt fenn. A tartományurak saját jelöltjeiket próbálták trónra juttatni. A trónkövetelők mindegyike az Árpádok női ágából származott:

• cseh Vencel,
• bajor Ottó,
• nápolyi Károly Róbert

- A trónharcok miatt anarchia uralkodott az országban. 1308-ban a délvidéki bárók által támogatott Károly Róbert kezébe került a hatalom.

Károly Róbert (1308-42)uralkodása:

- I. Károly (Róbert) a pápa támogatásával szerezte meg a trónt. Célja a belső rend helyreállítása és az ország megerősítése volt, ezért:

• 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte a Felvidék legnagyobb tartományurait, Csák Mátét és az Aba nemzetséget,

• a többi kiskirály ellenállását fokozatosan törte meg, Pl.: Borsa Kopasz, Kán László),
• a király támogatóiból alakult ki az új feudális nagybirtokosi réteg, Pl.: Garai, Lackfi, Szécsényi, Báthory, Bánffy, Kanizsai, Drugeth családok).

- A belső rend helyreállításával egy időben Károly Róbert hozzákezdett az ország újjászervezéséhez. Reformjai:

• Hadseregreform: banderiális hadszervezet kiépítése. (Aki nem tudott 50 főt kiállítani az a vármegyei sereghez csatlakozott.)

• Gazdasági reformok:
  • Regálék (a királyi felségjogon szedett jövedelmek) bővítése:
    • harmincadvám (a kereskedelmi cikkek megvámolása)
    • pénzverés monopóliuma
    • bányamonopólium a földtulajdonosoknak adta a bányabér 1/3-át (urbura=bányabér)
    • értékálló pénz bevezetése (aranyforint, ezüstdukát)
• Kapuadó (18dénár évente, jobbágyportánként)
  • Kamara felállítása (tárnokmester: Nekcsei Dömötör)
  • Pápai jövedelmek 1/3 részének lefoglalása
• Aktív külpolitika:
  • Dinasztikus kapcsolatok erősítése (Lengyelország, Nápoly)
  • Déli befolyási övezetek visszaszerzése, ezért Nándorfehérvár és Galambóc várát visszafoglalta
  • kudarc: Horvátország, Havasalföld (Basarab vajda)
  • 1335 visegrádi királytalálkozó:
    • Luxemburgi János és Lokietek Kázmér kibékítése
    • kereskedelmi együttműködés Bécs ellen Nagyszombat irányába
    • 1339 örökösödési szerződés III. (Lokietek) Kázmér lengyel királlyal.

I. (Nagy) Lajos uralkodása (1342-82)

- A magyar Anjouk célja a közép európai vezető szerep megszerzése volt, ezért aktív külpolitikát folytattak:

• Kísérletet tettek a magyar és a nápolyi trón egyesítésére:
  • I. Lajos öccse, Endre feleségül vette a nápolyi királynőt, Johannát.

De: Endrét Johanna megölette, ezért:

• a magyar király 2 hadjáratot indított a Nápolyi Királyság ellen 1347-48 és 1350-52 között. De a pápa és a nápolyiak ellenállása miatt (+ pestis járvány) nem tudta megtartani hódításait.

• Sikeres hadjáratokat indított Velence ellen Horvátország és Dalmácia visszaszerzéséért (1358 – Zárai béke).
• Hadjáratokat indított déli és keleti irányban:
  • Havasalföld hűséges lesz
  • létrehozta a Moldvai fejedelemséget
  • kiépítette a bánságok rendszerét (végvárvonal)
  • 1370-ben III. Kázmér halála (Erzsébet testvére) után I. Lajos lengyel király lett (magyar-lengyel perszonálunió = az országokat csak a király személye köti össze).

- A nápolyi hadjáratokban résztvevő köznemesek érdekeinek védelmében I. Lajos 1351-ben felújította az Aranybullát. A megújítás a korabeli állapotokat rögzítette. Változások:

• „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elve: nincs különbség jogilag a nemesek és a bárók között,
• kilenced törvénye: a 9. tized a földesúré,
• ősiség törvénye: a birtok csak a családon belül örökölhető, férfiágon.

- Utódlás kérdése:

I. Lajosnak 2 lánya volt:

• Mária – Magyarországot örökölte és Luxemburgi Zsigmond felesége lett
• Hedvig – Lengyelországot örökölte és Jagelló litván fejedelem felesége lett

2. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) uralkodása:

Zsigmond belpolitikája:

- Lajos király halála után leánya Mária uralkodott, de a bárók hatalmi érdekeik szerint befolyásolták uralmát, ezért anarchia bontakozott ki az országban. Mária férje, Luxemburgi Zsigmond 1387-ben az ország tanácsának (bárók) segítségével magához ragadta a hatalmat (1395-ig, Mária haláláig társuralkodók).

- Zsigmond célja a bárók hatalmának megtörése volt, ezért:

• szakképzett bizalmasait helyezte kulcspozíciókba.

De: a bárók 1401-ben Visegrádon foglyul ejtették a királyt, ezért:

• Zsigmond szövetséget kötött a leghatalmasabb bárói szövetséggel (Garai-Cillei liga) és feleségül vette Cillei Borbálát,
• 1408-ban létrehozta a Sárkányrendet:
  • zártkörű elit,
  • vagyon alapján.

Eredménye: a bárók a király szolgálatába álltak.

- 1405-6-ban kiadta a városi törvényeket:

• Buda (végleges főváros) mintájára egységesítette a mértékrendszert fellendült a belső gazdaság

- 1435-től már valódi rendi gyűlés jött létre Magyarországon:

• főpapok,
• bárók,
• köznemesek.

- 1437-ben Erdélyben parasztfelkelés tört ki Budai Nagy Antal vezetésével a túlzott terhek miatt, de leverték.

Következménye:

• a magyar nemesek, a szász városok, a székely lófők megkötik a kápolnai uniót: három rendi nemzetet (a románok nem tartoznak bele).

Zsigmond török ellenes védelmi politikája:

- A 14. század második felében a terjeszkedő Oszmán Birodalom elérte Magyarország déli határait. Hadseregük 1389-ben Rigómezőnél legyőzte a szerbeket.

- Zsigmond király nemzetközi támadást indított a törökök ellen, de az európai lovaghadsereg 1396-ban a Nikápolyi csatában vereséget szenvedett.

Következménye:

• Zsigmond felhagyott a támadó politikával és a védekezésre összpontosított,
• 1397-ben bevezette a telekkatonaságot: húsz jobbágytelek után egy lovas katonát kellett kiállítani,
• szövetséget kötött Timur Lenk-el a közép-ázsiai mongol birodalom vezetőjével, akik 1402-ben az ankarai csatában legyőzik, s ezzel 30 évig nem tudnak terjeszkedni,
• végvárrendszert épített ki: húsz év alatt 11 új vár épült, ezzel 1521-ig feltartják a török támadását.

Zsigmond külpolitikája:

- 1404-ben megszerezte a királyi tetszvényjogot (a pápai irat csak a király beleegyezése után hirdethető ki).

- 1417-ben megszerezte a királyi főkegyúri jogot (a király határozza meg, hogy ki lehet püspök, nem a pápa).

- Zsigmond 1410-ben német, 1420-ban cseh király lett. 1433-ban német-római császárrá koronázták.

- Birodalma központjává Budát tette (Friss Palota építése) és európai diplomáciai útjain magyar bárókkal vette körül magát.

3. A Hunyadiak kora:

Hatalmi harcok a 15. század közepén:

- Zsigmond halála után veje Habsburg Albert (1437-39) került trónra. Folytatta a törökök elleni védekezést, de korán meghalt, ezért hatalmi harcok kezdődtek:

• V. (Utószülött) László: birtokában volt a korona, Bécsben élt III. Frigyes császár udvarában,
• Jagelló I. Ulászló (1440-44): a bárók többsége támogatta. Ebben az időben állt I. Ulászló pártjára a köznemesi származású Hunyadi János, aki a törökök elleni védekezés vezetőjévé vált.

Hunyadi János személye és katonai sikerei:

- Hunyadi János édesapja Serbán fia Vajk Havasalföld román fejedelemségből jött Magyarországra és Zsigmond szolgálatába állt, amiért a család megkapta az erdélyi Hunyad megyében lévő Hunyad várát (a család magyar neve innen ered).

- Hunyadi kezdetben Zsigmond apródja, majd hadvezére volt. Sikerei miatt hatalmas birtokokat kapott. Ezek bevételeit a török visszaverésére fordította. Seregét huszita zsoldosok, személyes hívei, rokonai és köznemesi familiárisai alkották, továbbá gyakran vette igénybe a felkelő nép erejét.

Győzelmei:

- 1442-ben legyőzte az Erdélyt dúló Mezid bég hadseregét

- 1443-44 téli, vagy „hosszú” hadjárat célja a török kiűzése volt Európából. A sikerek hatására a törökök 1444-ben békét kértek.

De: 1444-ben pápai nyomásra a magyar seregek újra támadtak, és a várnai csatában vereséget szenvedtek (I. Ulászló halála).

Hunyadi János kormányzósága (1446-53):

- I. Ulászló halála után elismerték a kiskorú V. László uralmát (1444-57), aki továbbra is Bécsben tartózkodott, ezért 1446-ban a pesti országgyűlés Hunyadi Jánost nevezte ki kormányzónak.

- Hunyadi a hatalmát a török ellen akarta felhasználni, ezért 1448-ban újabb támadást indított a törökök ellen.

De: a II. rigómezei csatában vereséget szenvedett.

Oka: balkáni népek képtelenek voltak az összefogásra.

A nándorfehérvári diadal:

- A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt.

- 1456 nyarán megkezdték Nándorfehérvár ostromát, ahol a magyarok fényes diadalt arattak a többszörös túlerő ellen. (Déli harangszó: III. Callixtus pápa.)

Hunyadi Mátyás királlyá választása:

- Az ostrom után Hunyadi János pestisben meghalt. Ellenfelei le kívántak számolni a Hunyadi családdal, ezért:

• Hunyadi Lászlót 1457-ben kivégezték,
• Hunyadi Mátyást V. László Bécsbe, majd Prágába vitte fogolyként.

- V. László hirtelen halála után 1458 januárjában az országgyűlés Mátyást választotta királlyá.

Mátyás belpolitikája:

- I. (Hunyadi) Mátyás (1458-90)- mellé kormányzóvá kinevezték Szilágyi Mihályt, de Mátyás hamar eltávolította Budáról, majd lemondatta.

- Mátyás legfontosabb feladata a rendteremtés volt:

• az északi országrészben szétverte területeket foglaló huszita sereget,
• megtörte a bárók hatalmát: visszavette tőlük a királyi jövedelmeket és felségjogokat,
• lecserélte a vezető tisztségviselőket, ezért Garai nádor vezetésével a bárók szövetkeztek III. Frigyes császárral, de Mátyás 1463-ban békére kényszerítette a császárt.

- Újjászervezte az államháztartást:

• füstadó bevezetése: nem portánként, hanem háztartásonként szedték,
• rendkívüli hadiadó:
  • háztartásonként szedték,
  • mértéke 1 aranyforint volt.

- Zsoldossereget hozott létre (Fekete sereg):

• cseh, lengyel és német zsoldosok,
• létszáma háborúban 8000 gyalogosra és 20000 lovasra emelkedett.

- Mátyás a központosított állam vezetését szakképzett hivatalnokokra bízta, ezért a bárók 1471-ben összeesküvést szerveztek Mátyás ellen Vitéz János és Janus Pannonius vezetésével. Mátyás leszámolt velük és ezek után:

• egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést,
• az irányítást saját hivatalaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.

Mátyás külpolitikája:

- A török elleni harcok során főként a védekezésre összpontosított:

• 1463-ban visszaszerezte Jajcát,
• 1476-ban elfoglalta Szabácsot,
• megerősítette déli végvárvonalat,
• 1479-ben győzelmet aratott Kenyérmezőnél a betörő törökök felett (Kinizsi Pál).

- Mátyás célja volt a cseh és a német királyi cím megszerzése, ezért:

• elfoglalta Sziléziát és Morvaországot,
• támadásokat indított Ausztria területére, és 1485-ben elfoglalta Bécset.

A trónutódlás kérdése:

- Mátyás dinasztiát akart alapítani. Az ország nagyurait föleskette törvénytelen fia, Corvin János támogatására.

- Halála után 1490-ben II. Ulászlót választották királlyá a nemesek (1490-1516).