Az új rend válsága:
- Szent István halála után válságba került az „új rend”. Okai:
- folyamatos trónharcok (1038-1074 között)
- pogánylázadások (Vata 1046, Vata fia János 1061)
- külső támadások (német és bizánci előretörés).
A királyi hatalom megerősödése a 11. század végén:
- A 11. század végén I. Géza (1074-77) sikeresen hárította el a bizánci veszélyt.
- Öccse I. (Szent) László (1077-1095) VII. Gergely pártjára állt az invesztitúra harcokban, ezért a pápa elismerte magyar királynak. Intézkedései:
- három törvénykönyvet adott ki:
- védte a magántulajdont,
- korlátozta a szabadok („kóborlók”) mozgását,
- megerősítette az egyházat:
- javadalmakkal (pl.: Somogyvár 1091-ben),
- 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellértet és Imre herceget,
- visszaverte a kunok támadását,
- hódító hadjáratokat folytatott délre (horvát – szlavón területek),
- 1091-ben elfoglalta Horvátországot.
- I. (Könyves) Kálmán (1095 – 1116) állandó harcot vívott testvére, Álmos ellen (Álmost és fiát, Bélát megvakíttatta). Intézkedései:
- 5 törvénykönyvet adott ki:
- védte a magántulajdont (enyhít a szigoron),
- erőszakos letelepítések (kóborlók ellen),
- tiltotta a pogány szokásokat,
- a férfiágon kihaló nemzetségek birtokai visszaszállnak a királyra,
- páncélos katona kiállítására kötelezi a nagybirtokosokat,
- hódító hadjáratokat folytatott délre (Dalmácia meghódítása 1102-ben) és keletre (halicsi hadjáratok).
A küzdelmes 12. század:
- Kálmán halála után a királyi hatalom ismét meggyengült. Okai:
- trónviszályok 1116-1172 között,
- hadjáratok kudarcai (Halics - Dalmácia),
- összetűzés Bizánccal (Mánuel császár beavatkozik a magyar belügyekbe).
- A királyi hatalom megerősödése III. Béla (1172 – 1196) uralkodása idején ment végbe. Intézkedései:
- leverte a hatalma ellen lázadókat,
- visszafoglalta Dalmáciát és a Szerémséget Bizánctól,
- összeíratta a királyi birtokok jövedelmeit,
- létrehozta a királyi kancelláriát (írásbeliség központja: oklevél kiadás, hiteleshelyek létrejötte),
- szentté avattatta I. Lászlót.
(Nyelvi emlékünk III. Béla korából:
- Anonymus – Gesta Hungarorum,
- Halotti beszéd).
A 12. század gazdasága:
- A mezőgazdaságban elterjedt a legelőváltó gazdálkodás, a szőlő-, és gyümölcstermesztés, a marha, ló, juh, sertés és a baromfi tartása.
- A kézművesek önállósodtak, függetlenedtek.
- Nyugati bevándorlók, hospesek (vendégek) települtek be, pl. szászok (németek) a Szepességbe és Dél-Erdélybe. Hatásukra megindult a városiasodás, és fellendült a bányászat (só, arany).
A 12. század társadalma:
- A királyi adományozások jelentős hatással voltak a társadalomra:
- nagybirtokosok:
- fontos tisztségeket töltöttek be (ispánok és katonai vezetők),
- bandériumot tartottak (magánhadsereg),
- középréteg (szabad lakosság),
- serviensek (serviens regis = királyi szolgáló):
- földdel rendelkeztek,
- katonáskodtak,
- hospesek:
- szabad költözési joguk volt,
- földdel rendelkeztek,
- szolgák:
- a földesurak földjén élnek,
- a földesúr szerszámaival dolgoznak.
Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása:
- III. Béla halála után fiai I. Imre (1196-1204) és András herceg között hatalmi harcok kezdődtek, akik támogatóiknak birtokokat adományoztak, ezért a királyi hatalom ereje jelentősen meggyengült.
- II. András uralkodása idején (1205-35) a királyi földek aránya jelentősen csökkent (80-ról 30 %-ra), ezért új alapokra kívánta helyezni a gazdaságot. Intézkedései:
- regálék (adók, vámok-révek növelése),
- pénzrontás (a kamara haszna növelése miatt),
- pénzváltás bérbe adása (zsidók, arabok).
- Felesége családja jelentős ajándékokban részesült, ezért 1213-ban Bánk bán és Péter ispán megölték Gertrúd királynét. (Katona József: Bánk bán).
- Az adományozásból kimaradt urak, az egyház és a serviensek (királyi szolgálók) 1222-ben az Aranybulla kiadására kényszerítették a II. Andrást. (bulla: függőpecsétes oklevél)
Főbb pontjai: (31 cikk)
- adómentesség a servienseknek,
- bírói ítélet nélkül tilos elítélni őket,
- csak az ország védelmére köteles hadba vonulni,
- egész vármegyét tilos adományozni,
- megtiltja a pénzrontást és a mértéktelen birtokadományozást,
- megtiltja az idegenek birtokviselését,
- ellenállási záradék (király ellen való fellépés).
- A király nem tartotta be a bullát, ezért 1231-ben az Aranybulla megújítása kényszerítették az egyház vezetésével:
- bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga,
- csökkent a kiváltságolt serviensek köre.
Az egységes nemesség létrejötte:
- 1222-ben a serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség
- 1232-ben a Kehidai oklevélben a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére a vármegye keretein belül (nemesi vármegye kezdete, alispán, szolgabírák).
- 1267-ben IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is
- 1351-ben Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét.
IV. Béla tatárjárás előtti politikája:
- IV. Béla (1235-70) célja a királyi hatalom tekintélyének visszaállítása volt:
- az ellenszegülő főurakkal leszámolt,
- újravizsgálta abirtokadományozástt, és indokolt esetben birtokelkobzásokat folytatott,
- 1235-ben Julianus barátot (domonkos szerzetes) a Magna Hungáriában lévő magyarok felkutatására küldte,
- 1240-ben befogadta az országba a kunokat (katonai segítségként a tatár (mongol) támadás ellen)
- a kunok nomád életmódja miatt ellentétek alkultak ki, ezért kiűzték őket.
A Tatárjárás (1241márc. - 1242márc.):
- 1241 márciusában Batu kán serege 2 irányból támadta meg az országot:
- 1241. április 11-12-én a muhi csatában a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett, ezért
- IV. Béla Dalmáciába menekült (Trau).
- A mongolok megszállták az egész országot:
- óriási pusztítást végeztek (a lakosság 25-30%-a meghalt),
- kiépítették saját adó és irányító rendszerüket,
- 1242 tavaszán váratlanul kivonultak az országból.
IV. Béla tatárjárás utáni politikája: a „második honalapítás”:
- A tatárjárás után a király hozzáfogott az ország modernizálásához. Intézkedései:
- az ország védelmének növelése:
- kővárakat építtetett (Visegrád, Buda),
- a birtokadományokat páncélos lovas haderő kiállításához kötötte,
- kunok-jászok befogadása és letelepítése (Kunság, Jászság),
- az elnéptelenedett területek újranépesítése:
- betelepítések (hospesek nyugat felől),
- megindult a belső vándorlás (migráció),
- tudatos várospolitika:
- városalapítások kiváltságokkal (cserébe kőfalak),
- városi önkormányzati jogok megadása (fehérvári jog).
- 1267-ben megújította az Aranybullát:
- megerősíti a serviensek jogait,
- a serviens megszólítás helyett már nemesi megszólítást használ (ettől kezdve a nagybirtokosok neve báró lett).
Az egységes jobbágyság létrejötte:
- A 13. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak.
- A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki.
- A 2 réteg összeolvadásából, egységesüléséből jött létre a jogilag egységes, szabad költözésű jobbágyság a 13. század végén.
A tartományúri hatalom kiépülése az utolsó Árpád házi királyok idején:
- Az utolsó Árpád házi királyok - V. István (1270-72), IV. (Kun) László (1272-1290),
III. András (1290-1301) - uralkodása idején az ország anarchiába süllyedt. Oka:
- a bárók a váraikba zárkózva egész tartományok felett uralkodtak (kiskirályok),
- udvartartást vezettek,
- pénzt verettek,
- okleveleket adtak ki,
- háborúztak egymás és a király ellen,
- hatalmukat a familiáris rendszer biztosította.
(A familiaritás a hűbéri rendszer magyar formája volt, melynek központjában a katonai szolgálat fejében való védelem állt, ezért nem érintette a nemesi birtokot.)
- 1301-ben III. András halálával férfiágon kihalttá nyilvánították az Árpád-házat.