Forradalmak a háború után
I. Magyarország az I. világháborúban
1. A háború előzményei:
A XX. század elején Magyarország súlyos válságba került. Okai:
- Uralkodó osztályon belüli ellentétek
- Kormányzati válság
- A Monarchia jövőjének kérdése
- Nemzetiségi kérdés
- Gazdasági nehézségek
A kialakult helyzetben kezdődött meg a háborús készülődés, melynek során 1912-13-ban elfogadták a „Kivételes Törvények”- et.
1914-ben a szarajevói merénylet után Magyarország várakozó álláspontot képviselt a háború megindításának kérdésében, de a német – osztrák katonai biztosíték hatására hajlandó volt a hadüzenet aláírására Tisza István miniszterelnök.
2. Magyarország az I. világháborúban:
1914 őszétől frontvonalak alakultak ki Magyarország határainál:
Keleti front:
- Az orosz hadsereg Galícia elfoglalása után betört Észak - Kelet Magyarországra a Vereckei-hágón keresztül, és csak 1915 májusában a gorlicei áttörés hatására sikerült visszaszorítani őket.
Balkáni front:
- 1914-ben az OMM csapatai két sikertelen támadást intéztek Szerbia ellen, és csak 1915 végén Bulgária hadba lépése után sikerült legyőzni.
Alpesi front:
- 1915-ben, Olaszország hadba lépett az antant oldalán, ezért a keleti fronton győztes katonákat áthelyezték az alpesi frontra a Doberdó – Isonzó térségébe. 1917 októberében a caporettói áttörés révén új frontvonal alakult ki a Piave folyó térségében.
1916 novemberében meghalt I. Ferenc József király. Utóda IV. Károly különbéke kötésére tett siketelen kísérletete után, a Monarchia föderalisztikus átszervezését tervezte (közös államszövetség, népek önállóságának megadása, közös uralkodó és hadsereg, stb). Ezért 1918 októberében manifesztumban szólította fel a Monarchia népeit nemzeti tanácsok alapítására.
De: A kialakult helyzetben (1918 őszén az antant minden fronton sikeresen támad) a nemzetiségek a Monarchiától való teljes elszakadást tekintették célnak, ezért a megalakuló nemzeti tanácsok, kimondták elszakadásukat.
A vereségek hatására 1918. november 3-án az OMM vezérkara letette a fegyvert Pádovában.
II. Forradalmak Magyarországon az I. világháború után
1. Az Őszirózsás Forradalom:
1918 őszén Magyarországon alapvető politikai változások történtek:
- a nép a háborút kirobbantó politikai elit lecserélését követelte
- a nemzetiségek megfogalmazták elszakadási törekvéseiket
- 1918. október 16-án IV. Károly császár manifesztuma (kiáltvány), szövetséges állam létrehozásátását tartalmazta.
1918. október 23-án megalakult a Magyar Nemzeti Tanács. Alapítói:
- Károlyi-féle Függetlenségi Párt
- Országos Polgári Radikális Párt
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt.
Elnökévé Károlyi Mihályt választották. A tanács12 pontos kiáltványt tett közzé:
- követelték a háború azonnali befejezését,
- az ország függetlenségének megteremtését,
- mélyreható demokratikus reformok bevezetését
- nemzetiségekkel való megbékélést.
Események:
- 1918. október 31-én a főváros lakossága követelte Károlyi kinevezését miniszterelnöknek. A tüntetők elfoglalták Budapest középületeit.
- IV. Károly november 13-án lemondott az államügyek intézéséről.
- November 16-án a Nemzeti Tanács kihírdette a köztársaságot.
- Januárban Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké választották, a miniszterelnök Berinkey Dénes lett.
A kormány intézkedései:
- földtörvény: az 500 holdon felüli világi és 200 holdon felüli egyházi birtokok kisajátítása (5-20 holdas parasztbirtokok)
- új választójogi törvény: minden 21 éven felüli férfi és az írni-olvasni tudó 24 éven felüli nőnek szavazati jog.
DE: a kormányt jobb és baloldali támadások érték:
- Szélsőjobboldali csoportok alakultak: MOVE (vezetője Gömbös Gyula), ÉME. Jobboldali kormányzatot akartak, és követelték a történelmi határok fegyveres védelmét.
- A kormány baloldali ellenzékét 1918 novemberében alakított Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) jelentette. A párt vezére Kun Béla volt. Programja megegyezett az orosz bolsevikokéval.
- 1919. március 20-án Vix francia alezredes átadta a kormánynak a párizsi békekonferencia döntését (Vix-jegyzék - a román csapatok a Szatmárnémeti – Nagykároly - Nagyvárad - Arad vonalig nyomulhattak előre).
Ezzel Károlyi pacifista politikája csődbe jutott. Károlyi a jegyzéket március 21-én visszautasította. Nemzeti ellenállást kívánt híírdetni, ezért szociáldemokratákból álló kormányt nevezett ki.
De:
a szociáldemokraták nem akartak egyedül kormányt alakítani, ezért március 21-én megegyezetek a gyűjtőfogházban őrzött kommunista vezetőkkel a hatalom közös átvételéről.
(A polgári forradalom és a kommunista hatalomátvétel között lényeges különbség, hogy az első győzelmét tömegmozgalmak kényszerítették ki, a másodikra pedig puccsszerűen került sor.)
2. A Magyarországi Tanácsköztársaság:
- Az 1919. március 21-én hatalomra jutott új rendszer gyors átalakulást teremtett:
- a két munkáspárt (KMP és MSZDP) Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült,
- az államirányítást a Forradalmi Kormányzótanács végezte. Tagjait népbiztosoknak nevezték,
- a falvakban és a városokban helyi tanácsok vették át az irányítást, az ügyintézést 3-5 tagú direktórium végezte,
- a rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel.
- felszámolta a magántulajdont:
- államosították a húsznál több munkást foglalkoztató gyárakat és üzemeket,
- a pénzintézeteket és a lakóházakat,
- a közép - és nagybirtokokat (de a földosztás helyett szövetkezeteket és állami gazdaságokat hoztak létre),
- szociális intézkedéseket hoztak:
- bevezették a 8 órás munkaidőt,
- a munkanélküli segélyt és a minimálbért,
- csökkentették a lakbéreket, stb.
- bevezették a nyolcosztályos, kötelező és ingyenes általános iskolai oktatást.
- A hozott intézkedések ellenére az országot az gazdasági, politikai és katonai összeomlás fenyegette:
- az infláció megállíthatatlan volt, és az alapvető létszükségleti cikkek is hiányoztak.
- ellenforradalmi szervezkedések kezdődtek:
- Bethlen István vezetésével Bécsben megalakult az Antibolsevista Comité (ABC),
- Gróf Károlyi Gyula vezetésével Aradon ellenforradalmi kormányt jött létre, melynek külügyminisztere gróf Teleki Pál, hadügyminisztere Horthy Miklós lett.
- 1919 májusában összehangolt cseh és román támadás indult Magyarország ellen, ezért:
- bevezették a hadkötelezettséget,
- a magyar Vörös Hadsereg az északi hadjáratban visszafoglalta a Felvidék keleti részét és elvágták a csehszlovák és román seregeket egymástól (a hadjárat kidolgozója Stromfeld Aurél volt.)
- A magyar katonai sikerek hatására a párizsi békekonferencia követelte a magyar csapatok visszavonását a felvidéki területekről, de ígéretet tett a Tiszántúl átadására (Clemenceau-jegyzék). Következménye:
- a kommunista vezetés kiürítette a Felvidéket, ezért
- a Vörös Hadsereg alakulatai felbomlottak,
- a román csapatok július 30-án átkeltek a Tiszán, és megnyílt előttük az út a főváros felé,
- a reménytelen helyzetben a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-én lemondott és átadta a hatalmat egy mérsékelt szociáldemokrata kormánynak, de
- az új kormány nem rendelkezett hatalommal,
- a fővárost augusztus 4-én megszállta a román hadsereg,
- Magyarország a szétesés küszöbén állt.
