A magyar nép őstörténetének kutatása:
Régészet (archeológia), embertan (antropológia), földrajz, (geológia) történeti földrajz, nyelvészet (lingvisztika), genetika, íratlan (tárgyi emlékek) és írott források (Pl.: krónikák, évkönyvek, nyelvi emlékek) stb.
A magyar nép eredete:
Őshaza: Adott nép számára az a hely, ahol kialakult azonosságtudata, nyelve és szokásai.
Magyar őshaza elméletek: - finn-ugor, szvidéri, belső-ázsiai, sumer, Volga – Káma vidéki, stb.
Feltételezett első szálláshely: Aral-tó felső vidéke, az Ob mellék-folyói mentén alakulhatott ki a magyar elnevezés (mog-eri = beszélő ember).
A magyar nép a szálláshelyétől északra élő obi ugor manysi (vogul) és chanti (osztják), valamint a délebbre élő ó-iráni, óperzsa ún. türk (török) népek keveredéséből jöhetett létre (Pl.: törzsek nevei).
A magyar nép vándorlása:
- Magna Hungária (régi Magyarország) vagy Baskíria:
- A Kr. e. 1. évezred végétől a Volga - Káma folyók és az Ural – hegység közötti terület. (Bizonyíték: Julianus barát útjai 1235 – 40 között.)
- Kr. u. 600 körül a magyarság egy része tovább vándorol délnyugati irányban
- Levédia (Levedi földje):
- a Kazár Birodalom meletti terület, a Fekete – tenger északi részének (Azovi – tenger) vidéke,
- ezen a helyen játszódik a Csodaszarvas története: Hunor s Magor, Meotisz mocsarai),
- a kazároktól átvették a kettős fejedelemség szokását:
- kende (kündü = fényes Nap): a szakrális fejedelem -
- gyula (tsula = fényes Hold): katonai vezető volt.
(Lásd pl. Erdély címere, székely címer.)
- Etelköz:
- 840-850 körül a magyarok és a hozzájuk szegődő katonai segédtörzsek, pl.: kavarok (kabarok) a Kazár Birodalomban kitört lázadás miatt tovább vándoroltak nyugat felé és letelepedtek a Kárpátoktól keletre a Dnyeper és a Dnyeszter folyók között lévő pusztákon (Etelköz - Itil-küzü = folyóköz),
- az etelközi szállásokon élő magyarok szomszédságában jól szervezett államok voltak (Pl.: Kijevi Nagyfejedelemség, Bolgár és Bizánci Birodalom), ezért a magyar törzsek szorosabbá fűzték kapcsolataikat (vérszerződést kötöttek egymással).
A honfoglalás előzményei:
- Az Etelközben élő magyarok 894-ben beavatkoztak a bolgár-bizánci viszályba a bizánciak oldalán, ezért a vesztes bolgárok a magyarok etelközi szállásai mögött lévő besenyőktől kértek segítséget.
- A besenyők megtámadták a magyarok szállásait, ezért a magyarok 895 tavaszán átmenekültek a Kárpátok hágóin keresztül a Kárpát-medencébe Erdély hegyei közé(turul legenda ).
- Vezetőjük: Álmos majd fia Árpád és Kurszán volt.
A honfoglalás (895-907):
- A magyar törzsek a Kárpát–medencét szakaszosan foglalták el:
- 895-től Erdély és a Tiszántúl,
- 900-ban a Dunántúl,
- 902-ben a Morvák legyőzése,
- 904-ben Kurszán halála után megszűnt a kettős fejedelemség,
- 907-ben győzelem a bajorok felett Pozsonynál = honfoglalás befejezése.
A honfoglaló magyarság élete:
- Letelepedés: A magyar nép letelepedése törzsenként történt (földrajzi nevek):
- Nyék,
- Megyer,
- Kürt-Gyarmat,
- Tarján,
- Jenő,
- Kér,
- Keszi
- + katonai segédtörzsek, pl.: kabar, varsány, székely(?).
- Társadalom:
- bők (urak = törzsfők és nemzetségfők)
- vitézek (a bők fegyveres kísérete, pl.: kalandozások során)
- inek (közszabadok: pásztorok földművesek és szolgáló népek)
A kalandozások kora
(907-968 között):
- A kárpát-medencei szállásterület elfoglalása után a törzsfők (bők) és fegyveres kíséretük (vitézek) rabló, zsákmányszerző hadjáratokat indítottak dél-, és nyugat-Európa irányában.
- Okai: felbomló ősközösségi társadalom, nyugat európai uralkodók viszályai (feudális anarchia), balkáni uralkodók küzdelmei.
- Európa válasza: - „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket!” – kezdetű imádság.
- Leggyakoribb helyszínei:
- Dél: Észak-és Dél-Itália
- Nyugat: Bajorország, Szászország, Franciaország,
- Kelet: Bulgária és Bizánc.
- A 10. század közepére helyreállt a feudális rend Európában a magyarok vereséget szenvedtek pl.:
- 933-ban Merseburgnál,
- 955-ben Augsburgnál,
- 970-ben a Bizánci Birodalomban.
- A vereségek miatt változásra volt szükség, ezért megkezdődött az államalapítás előkészítése.