(1939-45)
1. A háború előzményei:
- Németország 1933 után agresszív külpolitikát folytatott:
- háborús készülődésbe kezdett: fejlesztette hadiflottáját és légi erejét, általános hadkötelezettséget vezetett be,
- kilépett a Népszövetségből,
- érvénytelenítette a versailles-i békét,
- 1935-ben népszavazással visszaszerezte a Saar-vidéket,
- 1936-ban remilitarizálta (katonailag megszállta) a Rajna-vidéket,
- 1936-ban létrehozta a Berlin-Róma tengelyt és megkötötte az antikommintern paktumot Japánnal,
- 1938 márciusában a német hadsereg bevonult Ausztriába, megvalósult az Anschluss,
- 1938. szeptember 30-án Hitler elfogadtatta a müncheni szerződést, amely Csehszlovákiától Németországhoz csatolta a Szudétavidéket,
- 1939 márciusában a németek megszállták a maradék Csehországot (létrejött a Cseh-Morva Protektorátus), ezért Szlovákia önállósodott Tiso vezetésével és mindenben együttműködött a németekkel.
- Csehszlovákia felszámolása után Anglia és Franciaország garanciát vállalt Lengyelország függetlenségének megvédésére.
- Területszerzési céljainak megfelelően Hitler következő áldozatának Lengyelországot nézte ki:
- követelte a lengyelektől Danzig szabad várost és a Balti-tengerhez vezető korridort,
- A német kormány 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval (Molotov-Ribbentrop paktum):
2. A Tengelyhatalmak előretörése(1939-41)
- A SZU-val kötött megállapodás után Hitler csapatai 1939. szeptember 1-én megtámadták Lengyelországot.
- Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzent Németországnak, ami II. világháború kitöréséhez vezetett. De: A hadüzenetet nem követte háború 1940 tavaszáig, csak röplapokkal üzentek egymásnak („furcsa háború”).
- 1940 áprilisában a német hadsereg megszállta Dániát és Norvégiát. A támadás célja:
- kijáratotok biztosítása Északi-tengerre,
- biztos hozzájutás a Skandináv-félsziget ásványkincseihez (pl. svéd vasérc).
- 1940 májusában Hitler csapatai megtámadták Hollandiát és Belgiumot, melynek célja Franciaország elfoglalása volt:
- a francia és brit hadsereg ellentámadása benyomult Belgiumba,
- a németek fő erői az Ardenek-hegységben törtek előre és átkarolták az ellenséget, akik Dunkerque kikötőjébe szorultak vissza.
- 1940 nyarán Hitler hadserege hetek alatt legyőzte a franciákat:
- területének nagyobbik részét Németországhoz csatolták,
- az ország déli részét nem szállták meg, de németbarát kormányt juttattak hatalomra Pétain marsall vezetésével,
- A Vichy központú „szabad Franciaország” kollaborált (együttműködött) a németekkel.
- A franciák legyőzése után Hitler célja Nagy-Britannia legyőzése volt, ezért légi háborút indítottak ellene 1940 augusztusától:
- hónapokig bombázták Anglia városait,
- az angolok Churchill vezetésével a végsőkig kitartottak,
- a radar segítségével megszerezték a légi fölényt a németek felett.
- A német sikerek hatására Mussolini hadserege is támadásba lendült:
- a Balkán-félszigeten a korábban elfoglalt Albánián keresztül megtámadta Görögországot,
- Afrikában pedig Egyiptomot próbálta lerohanni két irányból,
- 1940 végéig az olaszok mindkét hadművelete kudarcba fulladta, ezért Hitler kénytelen volt segítséget nyújtani szövetségesének:
- 1941 februárjában német páncélos erők szálltak partra Afrikában Rommel tábornok vezetésével (Afrikakorps) az olaszok megsegítésére és az egyiptomi El-Alameinig nyomultak előre,
- 1941 áprilisában a németek megtámadták Görögországot, melynek során elfoglalták Jugoszláviát is.
- 1941. június 22-én a német hadsereg megtámadta a Szovjetuniót 3 fő irányban:
- északon Leningrád és a Baltikum,
- középen Moszkva,
- délen Kijev és a Donyec-medence.
- Leningrád blokád alá került, Ukrajnát megszállták a németek. A szovjet hadsereg hatalmas veszteségek árán Moszkváig vonult vissza, ahol 1941 decemberében ellentámadást indított és visszaszorította a németeket.
- A tengelyhatalmak európai sikereit látva a Csendes-óceán térségében terjeszkedő Japán is belépett a háborúba:
- 1941. december 7-én légitámadást hajtott végre az USA Pearl Harbor-i (Hawaii-szigetek) flottabázisa ellen,
- válaszul az USA hadat üzent Japánnak és szövetségeseinek.
3. A fordulat évei (1942-43)
- Pearl Harbor után a japánok tovább nyomultak előre a Csendes-óceán térségében, de az USA újjászervezett hadiflottája 1942 júniusában megállította őket a Midway-szigeteknél.
- 1942 októberében Montgomery angol tábornok szövetségeseivel ellentámadást indított El-Alameinnél és 1943 nyaráig kiszorította a német és olasz erőket Észak-Afrikából.
- A Moszkvánál elszenvedett kudarc után a német hadsereg 1942-ben a Kaukázus és Sztálingrád térségében tört előre. Célja:
- a Kaszpi-tenger térségében lévő bakui olajkutak elfoglalása,
- a Kaukázus és az Ural ásványkincseinek megszerzése,
- a SZU visszaszorítása Ázsiába.
- A szovjet Vörös hadsereg a sztálingrádi csatában (1942. augusztus - 1943. február) hatalmas veszteségek árán megállította a német előre nyomulást:
- A Zsukov tábornok vezetésével 1942 végén indított szovjet ellentámadás bekerítette és felmorzsolta a német fő erőket.
- A sztálingrádi csata szárazföldi fordulatot jelentett a háború menetében.
- 1943nyarán a németek újból Moszkva irányába kívántak előre nyomulni, de a kurszki tankcsatában döntő vereséget szenvedtek. A szovjet Vörös Hadsereg megállíthatatlanul szorította nyugat felé őket.
- 1943 nyarán az Észak-Afrikában győztes angol és amerikai hadsereg partra szállt Szicíliában és megkezdte Olaszország elfoglalását:
- az olasz király menesztette Mussolinit,
- Olaszország kilépett a háborúból, ezért
- a németek megszállták az ország nagyobbik részét, ami tovább lassította előre haladást észak felé („csiga-offenzíva” - Monte Cassino ostroma).
4. A szövetségesek győzelme (1943-45)
- A tengelyhatalmak sikerei kikényszerítették Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió összefogását. Kialakult az Antifasiszta koalíció:
- az USA és Nagy-Britannia 1941 augusztusában aláírta az Atlanti Chartát,
- 1942 januárjában több mint ötven állam csatlakozott a Chartához, mellyel világméretűvé szélesedett az antifasiszta koalíció.
- A szövetséges hatalmak vezetői (Churchill, Roosevelt, Sztálin) 1943 végén konferenciát tartottak Teheránban. Megállapodásaik:
- háborút a németek teljes legyőzéséig folytatják (nem kötnek különbékét),
- 1944-ben Nyugat-Európában megnyitják a második frontot (Normandia),
- az európai győzelem után a SZU megtámadja Japánt.
- A Vörös Hadsereg 1944 közepéig kiszorította hazája területéről a németeket és megkezdte a közép-kelet-európai országok elfoglalását:
- a szovjet előre nyomulás hatására felerősödtek a partizán mozgalmak, népfelkelések bontakoztak ki (pl. Varsó, Szlovákia, Görögország, Jugoszlávia, stb.)
- Románia átállt SZU oldalára (1944 augusztus),
- a román, bolgár és jugoszláv hadseregek a SZU-val közösen nyomultak be Magyarország és a Német Birodalom területére.
- A nyugati szövetségesek bombatámadásokkal gyengítették a német hadsereg erejét és annak hátországában lerombolták a stratégiailag fontos létesítményeket és gyengíteni akarták a német nép ellenállását (pl. Drezda bombázása).
- 1944 augusztusában felszabadult Párizs,
- 1944 decemberéig egész Franciaországból kiűzték a németeket,
- a német hadsereg az Ardenek térségében indított ellentámadást a szövetségesek visszaszorítására, sikertelenül.
- A szövetséges hatalmak vezeti 1945 februárjában a jaltai konferencián döntöttek a háború utáni európai rendezésről - „Nyilatkozat a felszabadított Európáról”.
- 1945 tavaszán a szövetségesek hadseregei elfoglalták Németországot:
- április végéig a szovjetek bekerítették Berlint,
- Hitler öngyilkos lett,
- május 2-án Berlin elesett,
- május 8-án a német hadsereg feltétel nélkül megadta magát,
- május 9-én életbe lépett a béke Európában.
- 1945 júliusában a potsdami konferencián a győztes hatalmak vezetői (Sztálin - SZU, Truman - USA, Attlee - NBR):
- megállapodtak Németország háború utáni felosztásáról (négy megszállási övezet) és határairól,
- kapitulációra szólították fel Japánt.
- Japán veresége:
- 1945-ig elveszítette gyarmatbirodalmának nagy részét, de elszántan küzdött tovább (pl. kamikazé akciók),
- a potsdami konferencia felszólítását a megadásra, elutasította,
- ezért az USA atomtámadást hajtott végre Hirosima (1945. augusztus 6.) és Nagaszaki (1945. augusztus 9.) japán városok ellen,
- a SZU támadást indított Mandzsúriában Japán ellen,
- a reménytelen helyzetben 1945. szeptember 2-án Japán is kapitulált.