(Magyarország története 1990 után)
1. A demokratikus rendszer kiépítése:
- 1990 tavaszán parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. Következményei:
- hatpárti országgyűlés alakult,
- a győztes MDF az FKGP és a KDNP koalíciós kormányt alakított Antal József(MDF) vetetésével,
- a parlamenti ellenzéket az SZDSZ, az MSZP és a FIDESZ adta,
- a köztársaság elnöke Göncz Árpád (SZDSZ) lett (1990-2000).
- Újjászerveződött az önkormányzati és a kormányzati rendszer.
- 1990 őszén önkormányzati választásokat tartottak, ahol az ellenzéki parlamenti pártok képviselői szerepeltek eredményesebben.
- Kialakult a hatalommegosztáson alapuló polgári demokrácia.
- 1991. június 19-ig távozott a szovjet hadsereg az országból.
- Végbement a rendszerváltoztatás Magyarországon.
2. A rendszerváltás következményei:
- Gazdasági visszaesés következett be, mert:
- elvesztek a keleti piacok,
- összeomlott a nehézipar,
- erősödött az infláció,
- tovább nőtt az adósságállomány,
- Elhúzódó vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék között:
- a történeti jogfolytonosságról (pl.: címer),
- a kárpótlásról és az igazságtételről.
- A viták hatására tovább éleződtek az ellentétek:
- a kormánypártokon belül: pártszakadások az MDF-ben, az FKGP kilépett a koalícióból),
- a kormány és az ellenzék között: Demokratikus Charta mozgalom kibontakozása.
- 1993-ban Antal József halála után Boros Péter lett a miniszterelnök, de1994-ben a kormányzó MDF elveszítetett a parlamenti választásokat.
3. Az új magyar demokrácia működése:
- Az 1990 után rendezett választások során többnyire jobb és baloldali színezetű pártok kerültek be a parlamentbe.
- A kialakult erőviszonyok miatt 2006-ig parlamenti váltógazdálkodás jött létre:
- a kormányzó erők elvesztették a soron következő választást,
- a győztes pártok koalíciós kormányt alakítottak,
- minden kormány kitöltötte 4 éves mandátumát.
4. A kormányzati ciklusok jellemzői:
- Horn-kormány:
- 1994-98 között Horn Gyula vezetésével működött.
- Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
- Szigorú gazdasági intézkedéseket vezettek be (Bokros-csomag), ezért
- csökkent az államadósság,
- nőtt a gazdaság teljesítménye,
- de: a megszorítások miatt nőtt a társadalmi egyenlőtlenség.
- 1. Orbán-kormány:
- 1998-2002 között Orbán Viktor vezetésével működött.
- Koalíciós partnerek: Fidesz MPP-FKGP-MDF.
- Országos megemlékezés sorozat keretében ünnepelték meg a magyar államiság 1000 éves évfordulóját (Magyar Millennium).
- Családtámogatási és lakásépítési programot indítottak.
- Magyarország NATO tagország lett (1999-ben).
- A Medgyessy és a Gyurcsány kormány:
- 2002-2004 között Medgyessy Péter, majd 2004-2006 között Gyurcsány Ferenc vezetésével működtek.
- Koalíciós partnerek: MSZP-SZDSZ.
- A ciklus kezdetén Medgyessy Péter irányításával „jóléti rendszerváltást” próbáltak megvalósítani (pl. 13. havi nyugdíj, 50%-os béremelések a közszférában, stb.), ezért
- növekedett a költségvetési hiány.
- 2004 május 1-én Magyarország az EU teljes jogú tagja lett.
- A gazdasági nehézségek hatására Medgyessy Péter lemondásra kényszerült. A miniszterelnök Gyurcsány Ferenc lett (I. Gyurcsány-kormány 2004-06).
5. A hatalmi rendszer jellemzői:
- Magyarország alkotmányos alapon működő parlamentáris köztársaság.
- A végrehajtó hatalom a kormány kezében összpontosul, melynek vezetője a mindenkori miniszterelnök.
- A törvényalkotás a parlament (Országgyűlés) joga.
- Az Alkotmánybíróság az írott alkotmány szellemében felügyeli a törvények jogszerűségét.
- A köztársasági elnök reprezentatív szerepet lát el (a hadsereg főparancsnoka, az elkészült törvényeket jóváhagyja, vagy elutasítja, stb.).
6. A piacgazdaság kiépítése:
- A rendszerváltás egyik célja a szociális piacgazdaság kiépítése volt (német minta):
- az állam beavatkozik a piac működésébe, ha problémát tapasztal,
- cél: a társadalom többsége számára a jólét biztosítása.
De a kedvezőtlen gazdasági környezet (pl.: külföldi piacok elvesztése, termelés visszaesése, munkanélküliség növekedése, gyorsuló infláció) miatt nem sikerült megvalósítani.
- A gazdasági nehézségeket fokozta a magánosítás (privatizáció) elhúzódása és a végrehajtása során tapasztalt problémák sorozata is.
Okai:
- tőkeszegény hazai befektetők,
- az új tulajdonosok vállalkozói tapasztalatlansága,
- a lassú folyamat miatt jelentősen csökkent a privatizálható vállalatok értéke.
- Tovább fokozta a problémát a kárpótlás ügyének problémákkal teli rendezése is:
- az elvett vagyont és az elszenvedett sérelmeket értékpapírokkal (kárpótlási jegy) rendezték,
- a kárpótlási jegyeket a tulajdonosoktól vállalkozók vásárolták fel áron alul, amivel állami vagyont vásároltak.
- A magyarországi egyházak kártalanítása az elvett ingatlanok visszaadásával (reprivatizáció) történt.
- A Horn-kormány (1994-98) felgyorsította a privatizáció folyamatát:
- tőkeerős külföldi vállalatok vásárolták meg a legnagyobb magyar vállalatokat,
- nőtt az állam bevétele,
- csökkent az államadósság,
- új technológiák, új módszerek és tőke áramlott a gazdaságba.
(De: a befektetők egy része csak piacot vásárolt, vagy a konkurenciától kívánt megszabadulni.)
7. A társadalmi viszonyok átalakulása:
- Az 1980-as évek elejétől Magyarország lakóssága folyamatosan csökken. Okai:
- magas halálozási arány,
- születések számának csökkenése,
- házasságok csökkenése,
- lakosság elöregedése,
- a várható átlagéletkor elmarad az EU átlagától.
- Az ország lakosságának 97 %-a magyar anyanyelvű.
- A rendszerváltozás után átalakult a gazdaságban foglalkoztatottak aránya:
- a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók száma csökkent,
- a szolgáltató ágazatokban dolgozók aránya 60 % fölé nőtt (posztindusztriális társadalom),
- csökkent az állami alkalmazottak és a fizikai munkások aránya,
- nőtt a vállalkozók és a szellemi foglalkozásúak aránya.
- A szocialista gazdaság összeomlása után jelentősen nőtt a munkanélküliek és az inaktívak (eltartottak, nyugdíjasok) aránya.
- A gazdaság visszaesése miatt a jövedelmek is csökkentek. (Csak 2002-ben érte el ismét az 1989-es szintet.)
- A gazdaság átalakulása miatt megváltozott a társadalmi szerkezet:
- aránytalanul megnőtt a különbség a jövedelmek között,
- a középréteg (lakosság 40 %-a) jövedelmi viszonya az ezredfordulóig csökkent, ezért jelentős tömegek szakadtak le belőle,
- nőttek a regionális különbségek (falu-város, város-nagyváros, Nyugat – Dunántúl – Kelet - Alföld, stb.).
- Az egészségügy helyzete ellentmondásosan alakult:
- csökkent a kórházi ágyak száma,
- az ágazati kiadások reálértéke nőtt, ennek ellenére romlott a lakosság egészségi állapota, mert:
- elterjedt az egészségtelen életmód,
- káros szenvedélyek uralkodnak a lakosság körében,
- emelkedett kábítószert fogyasztók aránya.
- A szociális kiadásokat elsősorban családtámogatásra, segélyezésére és a nyugdíjasok ellátására fordították. A növekvő terhek finanszírozása és az elöregedés miatt a nyugdíjkorhatár emelésére volt szükség.
- Tovább nőtt a városok száma és a városokban élők aránya is. (A magyar lakosság 2/3-a városokban él).
- Az élőhely és az életmód változása miatt átalakultak a fogyasztási szokások:
- a lakásfenntartásra fordított összegek aránya nőtt,
- a fogyasztási cikkekre fordított összegek aránya csökkent.
- A ház és lakásépítések a rendszerváltás utáni években jelentősen visszaestek, ezért államilag támogatott konstrukciókkal segítették elő a növekedést.
- A rendszerváltozás nyertesei a privatizáció során vagyonhoz jutók, a magasan kvalifikált szakemberek és az országos vagy helyi vezető pozíciókat betöltő személyek és családtagjaik voltak.
- A rendszerváltozás vesztesei a munkanélkülivé válók, a leszakadó és folyamatosan szegényedő társadalmi rétegek lettek.
8. Külpolitika, hazánk a Kárpát-medencében:
- A szocialista világrend felbomlása után Magyarország új nemzetközi helyzetbe került:
- kivonult az országból a szovjet hadsereg (1991),
- területi változások történtek a szomszédos országokban (Csehszlovákia kettéválása, Jugoszlávia felbomlása).
- Az ország csatlakozott az euroatlanti térség szervezeteihez:
- 1999-ben a NATO,
- 2004. május 1-én az EU teljes jogú tagja lett.
- Az ún. „Visegrádi megállapodás” a közös érdekek mentén történő együttműködést céljával jött létre 1991-ben a cseh, lengyel, szlovák és magyar államok között.
- A rendszerváltás után a szomszédos országok többségével aláírt ún. alapszerződések célja a határon túli magyarság helyzetének javítása volt.
9. Magyarország nemzetiségei:
- A magyar társadalom a rendszerváltás után is megőrizte homogén jellegét, a lakosság 97%-a magyar anyanyelvű maradt.
- A társadalom kb. 3%-át kitevő kisebbségek jogait 1993 óta törvény biztosítja:
- hagyományaikat, kultúrájukat szabadon ápolhatják,
- saját önkormányzatokat hozhatnak létre.
- A legnagyobb arányban a cigány etnikumhoz tartozók élnek az országban. Létszámuk az elmúlt 30 év alatt jelentősen - több mint 100%-al - nőtt. A társadalom többségéhez képest kevésbé iskolázott és szakképzett helyzetük miatt sorsuk alakulását kevésbé tudták befolyásolni. Okai:
- nem homogén (egynemű) társadalmi csoport,
- többségük elvesztette munkáját, és tartósan munkanélkülivé vált,
- a társadalom legszegényebb rétegébe kerültek,
- a többségi lakosság körében meglévő sztereotípiák és az életmódjuk miatt kialakult általánosítások miatt társadalmi megítélésük alacsony.
10. A határon túli magyarok helyzete:
- A rendszerváltás óta eltelt időben, a szomszédos országokban a belső nehézségek hatására felerősödött a nacionalizmus, ezért a kisebbségben élő magyarok helyzete nem teljesen a várakozások szerint alakult:
- előnyös, hogy a magyar nemzetiségűek önálló iskolákat (egyetemek kivételével), pártokat, szakmai szervezeteket hozhatnak létre,
- hátrányos viszont, hogy az adott országok vezetői egységes nemzetállamot hirdetve lépnek fel a magyar autonómia törekvések ellen (Pl. Romániában),
- és a nemzetiségi jogok gyakorlását különböző feltételekhez kötik (pl. 20%-os létszámarány).
- A magyar kormányok sokoldalú támogatásban részesítették a kisebbségben élő magyarokat (pl. magyar igazolvány, Duna TV, státusztörvény, stb.), ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarok aránya az adott népességben.
- A legnagyobb létszámú magyar kisebbség Romániában él. Számuk kb. 1,2 millió fő. Helyzetük 1990 óta sokat javult:
- politikai képviseletüket főként az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) látja el, amely több alkalommal kormányzati szerephez is jutott,
- a helyi közigazgatásban engedélyezték az anyanyelv használatát.
- A Szlovákia déli részén élő felvidéki magyarság kb. 500 ezer főből áll:
- politikai képviseletüket főként az MKP (Magyar Koalíció Pártja) és a HÍD pártok látják el.
- Az ún. délvidéki magyarok többnyire a szerbiai Vajdaság tartományon belül élnek. Létszámuk kb. 300 ezer fő. Helyzetükre nagy hatással volt a délszláv háború, ezért:
- sokan kivándoroltak közülük,
- politikailag megosztottá váltak.
- A SZU felbomlása után a kárpátaljai magyarság az önállósodó Ukrajnához került. Létszámuk kb. 150 ezer fő. Önállósodásuk főként kulturális téren következett be a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) létrejöttével.
- A határon túl élő kb. 5 millió magyar közül 3 millióan lehetnek a Kárpát-medencében. Kb. 2 millió magyar a világ más részein él. A világ magyarjainak összetartása érdekében tevékenykedik a Magyarok Világszövetsége.
11. Oktatás, kultúra, művelődés:
- A politikai változásokkal egy időben ment végbe az oktatás kereteinek átalakítása is az országban:
- megszűnt az állam egyeduralkodó szerepe,
- elterjedtek az egyházi és alapítványi iskolák,
- az általános és középiskolák többségét az önkormányzatok tartották fenn 1990 után.
- A közoktatásban (általános és középiskolai szintű oktatás) folyamatos változások zajlanak, melynek célja:
- korszerű, tudásalapú ismeretek nyújtása,
- az érettségizettek arányának növelése,
- jól képzett, kellő számú szakember képzése.
- A különböző politikai és szakmai nézetek miatt gyakran történtek módosítások és irányváltások a hazai közoktatásban (pl. új vagy megújuló tantervek), ezért sem következett még be javulás a nemzetközi mérések eredményeiben. (Pl. PISA teszt).
- A magyar felsőoktatásban is jelentős változások mentek végbe:
- az intézmények visszanyerték szakmai autonómiájukat, önkormányzatukat,
- kialakult az európai mintájú többszintű felsőoktatási rendszer (bolognai-rendszer: BA és MA szint),
- a hallgatói létszám a nappali tagozatokon jentősen megnőtt, ami zavarokkal is járt (pl. színvonalesés, nem piacképes szaktudás).
- A kulturális élet szabaddá és sokszínűvé vált:
- megszűnt a cenzúra,
- a sajtótermékek piaci finanszírozásúvá váltak (ezért többféle kiadvány jelent meg kevesebb példányban),
- A tudomány és a művészet területén is megvalósult a rendszerváltás:
- az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) visszanyerte önállságát,
- a művészetekben érvényesült az alkotói sokféleség,
- a belső viták és a politikai nézetkülönbségek miatt megosztottá vált a tudományos és művészeti élet.
- Az élesedő nézetkülönbségek és viták a sajtóban és médiában is éreztették hatásukat (médiaháború).
- A vitáktól elforduló társadalom többsége a bulvár jellegű sajtókiadványokat és a bulvárosodó kereskedelmi médiákat részesíti előnyben, ami helyenként a közízlés romlását vonta maga után.
- Egyre nagyobb arányban van jelen az ún. online média is az otthonokban, ami az internet használat rohamos elterjedésének következménye, és a nézői-fogyasztói szokások átalakulását eredményezi.
- A változások hatással voltak a sport és a szabadidő helyzetére is:
- elvált egymástól a sport és az élsport,
- a megnövekedett szabadidőt többségében passzív módon töltik el az emberek.